Blue hour
lapishun 759 megtekintés, 0 hozzászólásMindig megfogadom, hogy nem kezdek felelőtlenül japán film megnézésébe, mert általában nem én emésztem meg a filmet, hanem az engem. A Blue Hour-ral sincs ez másképp. Beszippantott, lerágta a csontomról a húst, majd kiköpte és most gondolkodhatok, hogy mi a fene történt velem.
A Blue Hour kapcsán nehéz jelzőket találni. Hisz hogy írhatnám egy olyan filmre, hogy gyönyörű, vagy hogy megrázó, amiben nem történik semmi. Mert tényleg nem történik semmi. Két barát hazalátogat egyikük családjához. Igen, ennyi a történet. Nincsenek nagy, drámai, pátosszal teli jelenetek, csak hétköznapi történések, amelyek bármelyikünk életében megtalálhatók. Mégis...
Mégis, ha a néző összerakja a darabokat, egy szétroncsolt, nyomorúságos élet rajzolódik ki előttünk. Egy élet, amelybe csak pillanatokra (és azt, hogy pillanatok, azt szó szerint kell érteni) kapunk betekintést. De ezek olyan letaglózóak, hogy a film második felétől már engem is a sírás kerülgetett.
Aki nem ismerős a japán filmek világában, annak szokatlan és fura lesz a két főszereplő naturális őszintesége és ábrázolásmódja. Ez a természetesség nem lesz mindenki számára érdekes. Sőt talán unalomba is fulladhat, ha nehezen viseljük a ki nem mondott gondolatokat. Ez a film ugyanis pont a ki nem mondásról szól. Arról, hogy nem mondjuk ki, hogy... de ezt majd ki-ki úgyis összerakja magának.
A két főszereplő zseniális munkát végzett. A japán Kaho és a koreai Shim Eun-Kyung nehéz feladatot kapott, érdemes minden rezdülésükre odafigyelni, mert az ő játékuk emeli ki leginkább a film művészi értékét.
Mindenkinek ajánlom, aki nem ijed meg a lassú sodrású, nagy figyelmet igénylő érzelmes daraboktól.
Értékelés: 10/10
Film adatlap
Blue hour
Eredeti nyelv
japan
Műfaj
drama
Vetítés dátuma
2019-10-11
Epizódok száma
1
Tovább a film adatlapjához/felirathoz
Bong Joon Ho filmje megjárta Cannest, ahol elég pozitív visszhangot kapott. Nem véletlenül.
Az Okja egy kissé eltúlzott tanmese a 
Mindig megfogadom, hogy nem kezdek felelőtlenül japán film megnézésébe, mert általában nem én emésztem meg a filmet, hanem az engem. A Blue 
Nagyjából 3 perc kellett hozzá, hogy teljesen beleszerelmesedjek ebbe a japán sorozatba. De az a három perc tényleg kellett hozzá, mert elsőre
A nyakunkon a sorozat bemutatója, ideje hát összeszedni, hogy mit tudunk róla.
Valószínűleg nem vagyok egyedül vele, aki szerint nagy