Where Stars Land

lapishun 1941 megtekintés, 1 hozzászólás

Szeretem a meséket. Szeretem a romantikát, és szeretem, ha elringatnak a fantázia szárnyán.

De nem szeretem a következetlenséget és nem szeretem ha egy kidolgozatlan világban játszódik egy történet, ahol minden esetleges.

Hogy ezt most miért írtam le? Na, majd visszatérünk rá.

Az Ahol a csillagok földre szállnak-ban (Where Stars Land) két sablon karakteré a főszerep. Egy ügyetlen, de lelkes nőé és egy kicsit antiszociális, fapofájú fickóé. Miért kell mindig ezeket az unalomig ismert klisékkel telepakolni egy drámát???

A felvezető képsoroktól a hajam téptem, komolyan. Az a két perc nem romantikus volt, hanem ostoba és nyálas. Végtelenül nyálas. De jó, lenyelem, a célközönségnek ez kell. Napsütéses esőben, vagyis esős napsütésben... vagyis zuhogó napfényben... na jó, szóval béna eső effekttel megtűzdelt napsütésben beáll két főhősünk egy eresz alá, hogy ne ázzanak meg. Ekkor a nő nyaklánca - mintha valami mágnes vonzaná - rátapad a férfi karjára, aki alig tudja leszedni magáról... Ezt teljesen szó nélkül hagyják, mennek a dolgukra... Mi van?!?!?! Hogy lehet ezt szó nélkül hagyni? Én még nem láttam magától megemelkedő medált, ami átszeli a levegőt és egy emberi testen landol... Ez Koreában természetes??? Az ezen való értetlenkedésem, hogy a két főszereplő miért nem reagálja le, hogy valamiféle csodát lát, annyira leköt, hogy a következő 10 percből alig emlékszem valamire.

Az első negyedóra végére már sztoikusan veszem tudomásul, hogy szokás szerint a férfi főszereplő úgy fogja végig játszani ezt a 16 részt, hogy egy arcizma sem fog rándulni, a női színésznő meg ha kijátssza a belét sem fogja senki elismerni, mert a szerepében nincs semmi különös.

Hiába az érdekes környezet, nem működik ez sem. Egy repülőtér korlátlan tárháza az apró, történetbe jól beágyazható történéseknek, a készítők mégis oly blődségekkel állnak elő, mint a 10 percig őrjöngve dühöngő-rongáló utas, akit a valóságban kb 3 másodperc után lekapcsolnának a biztonságiak, de itt kedvére szétverhet mindent.

Az első rész során kb 5x sütik el az "a férfi véletlenül átöleli a nőt, miközben megmenti a sérüléstől" jelenetet a szokásos lassítással, és romantikus zenével... amire szerintem még a romantikára nagyon szomjas nagyi is nagyokat ásít, miközben az esti kakaóját szürcsölgeti.

A mellékszereplők pár kivételtől eltekintve túljátszottak, a komikumnak alárendeltek.

A sorozat alapvetően nem lenne rossz, de annyi ilyet láttunk már, annyira átlagos minden tekintetben, hogy sajnos a hibái így sokkal inkább szembeötlőek, nem is igazán tudok semmi jót kiemelni.

Értékelés: 3/10

Film adatlap