KPOP TOPLISTA 2017

KPOP TOPLISTA 2017 - fiúk

lapishun 2698 megtekintés, 11 hozzászólás

Szeretném előrebocsátani, hogy az alábbi lista szigorúan az én személyes ízlésemet tükrözi, és nem az előadókat, hanem az idei dalaikat rendeztem sorba. Kéretik ennek megfelelően kezelni! :)

(Ha szeretnéd megosztani a saját véleményedet, s szívesen összeállítanád a saját toplistádat, semmi akadálya, csak keress meg üzenetben!)

14. Samuel – Sixteen

Sosem voltam Samuel rajongó, a Produce 101 alatt is távolságtartással néztem. Amikor meg végül kijött ez a dal, hát nagyon borzoltam a szemöldököm, hogy mi a fenéért kell egy fiúnak, aki tud énekelni, egy autotune-olt dallal debütálnia. De mivel a hangszerelés amúgy pont a kedvemre való (imádom a benne hallható szintit és dob samplet), a végén valahogy megszoktam.

13. BTS – Spring day

Én magam is csodálkoztam, de hát idén egyszerűen a BTS olyan irányba mozdult el, ami nekem egyszerűen nem a zsánerem. A Spring Day után következő dalaik valahogy nem tetszettek, így hát az idei listámon csak a Spring day-jel szerepelnek. Ez a dal egy kellemes kis, jól hangszerelt ballada. Egy kicsit több rap betétet elviseltem volna benne, de így is szívesen hallgatom.

12. Highlight – Calling you

Ez a dal, mintha 2013-2014-ből maradt volna itt. Nagyon nem követi a mai trendet. Talán ezért is lógott ki a tömegből és vettem észre. Egy kicsit hiányolom belőle a rendes éneket, de így is kellemes, dallamos darab. A dob nem tudom, hogy sample-e (valószínű az), de rögtön beleszerettem, kicsit Big Banges hangzású.

11. Pentagon – Pretty Pretty

Nem nagyon ismertem Pentagont így mikor januárban megjelent ez a daluk, erős volt részemről a rájuk csodálkozás. Ez a dal tipikusan az, ami semmi újdonságot nem tartalmaz, sőt zenei közhelyekkel van tele, mégis lehetetlen nem szeretni. Amolyan limonádé... jól esik fogyasztani. Jó választás volt a fiúknak, mert őszintének hangzanak benne, fiatalos, nem „belehalós” nóta. Az meg külön előny, hogy az mv-ben Chungha is megjelenik.

10. Winner – love me

Hát ezt a dalt sem a kifinomult zenei felépítése miatt szeretjük… hanem talán a hangulata miatt… nem tudom. A hangszerelésben még felfedezhetjük a tavalyi Big Banges hangzást (rockosra vett ritmus szekció, edm-es szintik, pop-os ritmus gitár, nagyon éles mastering), ami persze szinte garancia a sikerre, de jobb lenne, ha a Winner végleg magára találna. Mindenesetre, aki teheti, van egy kis füle hozzá, az hallgassa végig a dalt csukott szemmel, csak a basszusgitáros játékára figyelve! Érdemes.

9. Day6 – Im Serious

Most már nincs év 2-3 Day6 sláger nélkül. A JYP rockbandája ontja magából a jobbnál jobb számokat, mi csak győzzük befogadni. Igazából a listámra majd’ bekerülhetne az össze számuk, de muszáj szelektálnom tőlük, így végül a második kedvenc számuk került ide. A dal hangszerelése már szokásos… a debütáló dalukban már feltűnt, hogy szeretnek a csenddel, a szünettel élni, s hát nagyon is jól teszik, dinamikussá válik tőle a dal.

8. Got7 – Never ever

Bár nem személyes kedvencem, muszáj volt felkerülnie a listámra a Hard Carrynek, hisz sikerült valami újat alkotni a fiúknak. Számomra ugyan az If you do a csúcspont, mégis ebben a dalban is találok rengeteg elemet, amiben el tudok venni. Igaz, főleg zenei háttér az, amit értékelni tudok, semmint a fiúk keménykedése.

7. MonstaX – Beautiful

A MonstaX-ben mindig volt valami plussz, amitől a számaik nagyon kiemelkedtek a tömegből. Ez a számuk is egy nagy katyvasz, egymás után jönnek az egymáshoz nem igazán illő, más-más zenei stílust idéző részek, aztán jön a refrén, ami mindent kisöpör az ember fejéből, annyira jól sikerült. Ha csak a refréneket néznénk, akkor bizony ez lenne az év dala, a vokál és zene tökéletesen egymásra simul. Sajnos a dal többi részével nem vagyok ennyire kibékülve.

6. Psy - New Face

Mit is mondhatnék, Psyt csak az nem ismeri, aki egy kő alatt élt az elmúlt 10 évben. Ennek megfelelően nehéz ezt a dalt önmagában megítélni, hisz önkéntelenül eszünkbe jutnak a Gangnam stlye dallamai, amire a zeneszerző nem véletlenül játszott rá. A dal mégis el mer szakadni az elődjeitől, épp csak annyit merít a múltból, amennyit muszáj, mer új lenni. A falat rengető akusztikus gitárral kevert basszusnak meg lehetetlen ellenállni… ahogy Psy zsenialitásának… (és persze Naeun szépségének)

5. Block B – Yesterday

Azt hiszem, ennek a stílusnak Zico ágyazhatott meg és így vitte tökélyre a Block B. A dal könnyed és szerethető. Ám a masteringnél szerintem valami félre mehetett. Én lehet, hogy stúdiózenészekkel játszattam volna fel az egészet, hagytam volna a fenébe a sample-ket. Sokkal jobban állt volna a srácoknak, még ha ők nem is a „band” kategóriában játszanak.

4. Day6 – Dance Dance

Bár imádom a Day6 minden számát, azt be kell ismerni, hogy mint a legtöbb rock bandánál, könnyen egybe mosódnak a dalaik, hisz nehéz egy hangzásvilággal különböző dalokat írni. Épp ezért tartom különösen jónak a Dance Dance-t, hisz amellett, hogy remek kis dal, a srácok ezzel kicsit kiléptek a komfort zónájukból. Az meg csak külön öröm, hogy egy kicsit jrockot is idéz ez a számuk. Egyetlen egy kívánságom van: több zongorát!

3. N.Flying – The Real

Day6 ide, vagy oda… az idei legjobb rock/pop számot az N.Flying szállította. Nem tudok róla sokat rizsázni, amilyen jó a dal, legalább olyan jó és vicces az mv is. Az az igazság, hogy a srácokra ráfért a vérfrissítés és a Produce 101-ből nyert kis népszerűség, mert sajnos alig ismerik őket.

2. Seventeen – Dont wanna cry

Az az igazság, hogy az első két helyezett és a többi közé húznék egy vastag vonalat. Nem vagyok egy nagy fiú banda rajongó, de amit a Seventeen srácok dalról dalra letesznek az asztalra, az szinte párját ritkítja. Bár ők maguk is részt vesznek a zeneszerzésben, azért nehéz elhinni, hogy a nagyrészt az ő munkájuk lenne benne… ennyire tökéletesek egyszerűen nem lehetnek. Semmi affinitásom nincs a tánchoz, de ők az egyedüli fiú banda, akiket én is leesett állal nézek végig minden alkalommal. Amit ki tudnak énekelni és ahogy kiéneklik az meg…

1. Winner – Really Really

És el is érkeztünk az első helyezetthez. Ez a dal az első hangtól az utolsóig egyszerűen remek. Egyszerű, mondhatni letisztult, mégis remekül felépített, csodálatosan hangszerelt. Bárhányszor újra hallgatható, nem lehet megunni. Így hát szerintem ez a 2017-es év legjobb dala a férfi előadóktól.