Card image cap

Dél-Koreai kultúra- Fókuszban a tánc

Süki

A koreai néptánc eredete

A Három Királyság korában kezdett elterjedni Koreában a buddhizmus, az ország egyesítő Silla (ie. 57 - isz. 918) dinasztiában megerősödőtt, az azt követő Goryeo (918 - 1392) dinasztia regnálása alatt államvallássá lépett elő, virágkorát élte. A következő korszakban hanyatlásnak indult és a XX. század elején bekövetkezett japán megszállás alatt érte el mélypontját, a buddhista énekes-táncos rituálék bemutatását betiltották az országban. 1945-től az elnyomás alól felszabaduló Koreában újra fontos szerepet kapott a buddhizmus és napjainkra a lakosság majd negyede vallja magát buddhista hívőnek. Az alapvetően sámán rituálékban gyökerező koreai néptánc palettája a buddhizmus terjedésével és térhódításával kibővült. Megjelentek a buddhista szertartásokhoz kapcsolódó énekes és táncos hagyományok, valamint a későbbiek során, a vallási jelentőséget nem hordozó táncokba is beívódtak bizonyos buddhista jegyek, az őshonos sámánizmusra és helyi kultuszokra ráépülve. Emellett rendkívül fontos volt a szerzetesek és később a belőlük szerveződő kisebb vándor csoportok szerepe a táncok terjesztésében és továbbörökítésében . Az alábbiakban a koreai hagyományos táncok kategóriáiban, illetve az egyes táncok jellemzőiben megfigyelhetjük; a buddhizmus, sámánizmus, konfuciánus, valamint a helyi hagyományok tükröződését.

A koreai táncokat hagyományosan két csoportba szokás osztani: udvari táncra és néptáncra.
A néptánc kategóriái: rituális táncok, hivatásos előadók táncai és közemberek táncai. A táncokat az előadóik szerint kategorizálják, mert ha egy táncot sámánok, vagy szerzetesek mutatnak be, akkor az rituális tánc, de ugyanezeket közemberek is táncolhatják. Hivatásos táncok így azok a táncok, melyeket profi előadók mutatnak be közembereknek.

A képen sámántánc látható:



A hivatásos táncművészek összefoglaló neve yein. Megjelenésükkor igen alacsony bérezés mellett az előkelők, arisztokraták meghívására mutatták be előadásaikat. Ez a főként bohócokból, artistákból, női (gisaeng) és férfi (mudong) előadókból álló réteg a társadalmi hierarchia alján helyezkedett el, de nem voltak rabszolgák.
Ide, a hivatásos táncművészek közé tartoztak tehát a gisaengek, sámánok és előadóművészek.

Napjainkban a hivatásos táncosok már komoly tánciskolai előképzettséggel kerülnek együtteseikhez, előadóművészek.

Maszkos tánc:



A szerzetesek kolostoraikban rituális táncokat adnak elő. A vándor szerzetesek adomány/pénzgyűjtési célzattal mutatták be táncaikat, egyszerre voltak táncosok és előadók. Valamint ezen belül is rituális táncot is mutattak be, így jelentős a kategóriák közötti keveredés.

Szerzetesi tánc:



A legismertebb táncok, ünnepi alkalmakkor, színházi előadásokon és fesztiválokon bemutatásra kerülők a következők :

Legyező tánc: a 18. században alakult ki.

A koreai hagyományos táncművészetben a legyező a sámántánc kelléke volt, mivel a hiedelemvilág szerint elűzi a gonoszt és bőséget hoz. Akrobaták egyensúlyuk megőrzéséhez használták, a nemes urak pedig, eltakarták vele az arcukat tánc közben, vagy dekoratív kellékként vették kézbe. A legyezőt virágmintákkal és tollakkal díszítették/díszítik. Segítségével a táncos vagy táncosok különleges képeket idéznek meg, térformákat hoznak létre. Két legyezővel táncolják, melyek rugalmas kezelése áll a tánc fókuszában. Különböző alkalmakra lehet táncolni a legyezőtáncot különböző koreográfiákkal.

Ezen a képen a táncosok, és fő kellékeik is megtalálhatók: a jokduri azaz a fejdísz, a dangui pedig a felsőruha elnevezése:

-

A legyezőtánc egyszerűen lenyűgöző, mint a hullámzó tenger, vagy mint a nyíló virágok…









Videó minderről:



A fülemüle tánc:

Palotai tánc a Joseon/Csoszon korból . Hyomyeong koronaherceg (1809-1830) alkotta meg, aki Yi Yeong néven született és halála után a Munjo király (조선 문조) nevet kapta.
A tánc története állítólag Gaozong kínai császárhoz (651-683) vezethető vissza, akinek egy reggel útjába sodort a szél egy madarat. A császárt nagyon meghatotta éneke, és megbízott egy zenészt, Bai Mingdá-t, hogy írjon egy darabot ennek hatására, aki meg is alkotta a tánc zenei alapját. Ez a történet vagy más források szerint egy csodaszép csalogány csivitelése inspirálta a koronaherceget a szöveg megírására és a tánc megalkotására egy meleg tavaszi napon.



A dobtánc:

A táncos a vállához szíjjal rögzített dobbal lejti a táncát, így a táncos mindkét keze felszabadul, és a dobot is mindkét oldalán meg tudja szólaltatni. A dobszó és a forgatag, a tánc dinamikája ünnepi hangulatot idéz. A dobtánc hangulatához a videó megtekintését ajánlom, így lehet élvezni a hang és mozgás együttes hatását:

Egy kép és alatta a videó:





A kardtánc:

Kardtánc már 4. századi sírok falfestményein is látható, de a ma ismert tánc Silla-korabeli , ezzel a legrégebbi koreai hagyományos tánc. A legenda egy Silla-korabeli ifjú történetén alapul, aki két karddal a kezében gyönyörűen táncolt. Az ellenséges Pekcse királyság uralkodójának meghívására neki is előadta a táncot, majd az előadás közepén leszúrta Pekcse királyát. Természetesen azonnal kivégezték, de Sillában, meghatva az ifjú hazafiasságától, imitálni kezdték a kardtáncot egy maszkban, ami az ő arcvonásait idézte. Más források szerint a merénylet valójában nem sikerült, és Pekcse királya az ifjú csodás táncától elbűvölve, megkímélte az életét. Katonának állt hát a fiú, hogy hazafias kötelességét teljesítse, de csatában lefejezték és a fejét elküldték apjának, egy sillai generálisnak.
A maszk később elmaradt a produkcióból. Kiszengek, női táncosok repertoárjává vált, így az eredetileg férfias, élénk tánc lassan kecsessé, nőiessé vált. A ruházat a katonai egyenruhát idézi köpenyével és a nemezkalappal. Igazi kardokkal táncolni túl veszélyesnek bizonyult, ezért azokat „tánckardokkal” helyettesítették, amik rövidebbek és a markolatnál forgó csuklóval rendelkeznek. A pengék fémes suhogása, miközben lobogtatják őket, különleges jelleget ad a táncnak. Táncosának nem kell értenie a kardforgatáshoz. Zenéjében nincs éneklés, ellentétben más hagyományos táncok zenéjével.



A darutánc:

A busani kulturális örökség része. A tánc neve onnan származik, hogy a busani dongnae tartomány termálvizeiről volt híres, sok Joseon-korabeli hivatalnok megfordult ott anno, az ott fürdőző vendégek hagyták az utókorra ezt a táncot. Mivel szürke felöltőben és fekete kalapban lejtették táncukat, ami daru mozgását imitálta.




Színpadra állítva:



És modern feldolgozásban megjelennek a daru figurák:



A jelenkor megcsodált színházi táncelőadásai mindenképpen kevert elemekkel rendelkeznek, és a kecses mozgás mellett nagyon sok a helyzet szülte mozdulat, a sok-sok improvizatív elem fel sem tűnik a nézőknek, annyira varázslatos összhangban táncolnak az előadók, és mozdulataik annyira illenek a zenéhez, illetve az előadni kívánt darab hangulatához.

Nemzeti Gugak Táncszínház együttesének előadása élő zenei kísérettel „A király egy napja” címmel:



Pocheon Városi Művészeti Társulat mutatta be a „Láthatatlan határvonal” című előadást. A Jin Szigeti Szelleműző sámánszertartás hagyományából merít. A darab fontos eleme, hogy modern formába öntötte a szelleműző szertartást és a sámánhitet megjelenítő művész karakterét, a sámánt.



Köszönöm szépen a türelmet és a figyelmet!

Hozzászólások
  • A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

  • Süki
    2018-05-13 00:11:33
    Kedves emocha és roni102! Köszönöm szépen az ajánlót! :) Lementettem minden adatot. Megnézegettem a youtube videókat a sorozatból. Szer.m Ha Ji Won lenyűgöző színésznő. A drámát kicsit később kezdem csak el!

  • roni102
    2018-05-11 13:58:36
    Fent van az avistaz- on is, ott letudod tölteni :) ha nincs szivesen küldök meghívót :)

  • emocha
    2018-05-10 20:15:24
    Kedves Süki!
    Annak idején MekkMester készítette a fordítást a sorozathoz. Az Ázsia Ékkövein fenn van mind a 24 szöveg elérési linkje, illetve a fordító honlapján is elérhető: http://mekk1mester.uw.hu . A turkálóban keresd! Van fenn film letöltési link is, de data prémiumos. Szerintem, ha irsz MekkMesternek az üzenőfalon keresztül, segíteni tud. Néztem más oldalakat is, ahol elvileg fenn van, de nem jönnek be nekem jelenleg, illetve halottak a linkek. Ebből pedig az egyik gyors és jó, de előfordul, hogy angol vagy kínai hardos a film. Próbáld torrentes oldalon megkeresni.

  • emocha
    2018-05-10 20:14:23
    Kedves Süki!
    Annak idején MekkMester készítette a fordítást a sorozathoz. Az Ázsia Ékkövein fenn van mind a 24 szöveg elérési linkje, illetve a fordító honlapján is elérhető: http://mekk1mester.uw.hu . A turkálóban keresd! Van fenn film letöltési link is, de data prémiumos. Szerintem, ha irsz MekkMesternek az üzenőfalon keresztül, segíteni tud. Néztem más oldalakat is, ahol elvileg fenn van, de nem jönnek be nekem jelenleg, illetve halottak a linkek. Ebből pedig az egyik gyors és jó, de előfordul, hogy angol vagy kínai hardos a film. Próbáld torrentes oldalon megkeresni.

  • Süki
    2018-05-08 19:54:39
    Kedves Emocha, köszi a hozzászólást! :)
    2006-ban nekem még Korea egyáltalán nem került képbe...
    Tudnál nekem segíteni,hogy ez a Ha Ji Won főszereplésével bemutatott sorozat a táncokról elérhető-e neten valahol? Most benne vagyok annyira a témában- és le vagyok nyűgözve- így szívesen megnézném!
    Igen, sok-sok érdekes és értékes tánc kimaradt a felsorolásból, nem lett volna értelme az itt találhatóknál többel terhelni az olvasókat...


  • emocha
    2018-05-08 19:27:14
    A koreai táncokból sokat lehet látni a 2006-ban, Ha Ji Won főszereplésével bemutatot 'Hwang Jin Yi' sorozatban, ami egy gisaeng életét meséli el, akinek nem csak az ismert kard, daru, dob tánc elsajátítása volt fontos, hanem a köznép táncait is megtanulta. Sőt improvizált is a megtanult táncokat alapul véve.

  • Süki
    2018-05-07 15:00:21
    Igen, bár,ha a sámántáncokra gondolok, akkor szinte egy gyökerűnek tűnik és egyetemesnek a táncvilág. A "közemberek táncai" között szerepelt a "földművesek tánca", ami egyértelműen tartalmaz rituális elemeket, rossz elűzése-jó termés kívánása, ilyen értelemben köze van a sámán-valamint a szerzetesi táncokhoz,de tartalmazza a helyi folklór elemeit is. A táncok valóban az egyensúlyteremtés eszközei, de nem "csupán" a művészeti ágak, hanem az ember és természet között is.
    Köszönöm a hozzászólást! :)

  • csutkajutka
    2018-05-07 14:15:58
    Ezek a táncok valódi előadások, színházi produkciók. A darutáncról Szabó T. Anna Senki madara alapján készült produkció ugrott be. A táncszínházi előadás visszatérő motívuma volt a madarak mozgását imitáló „röpködés”, tökéletes egyensúlyt teremtve a költészet, zene, próza, mozdulatok keltette harmóniában. Bizonyítva, hogy nálunk is tökéletesen hatnak a keleti kultúrörökség kincsei. :-)
LEGJOBBAN VÁRT FORDÍTÁSOK
  • 1.
    Misty
    581 kérés
  • 2.
    Day and Night
    500 kérés
  • 3.
    Flying Tiger
    465 kérés
FELHASZNÁLÓI TOPLISTA
  • 1.
    Erzsike54
    1740 pont
  • 2.
    gigi43
    1690 pont
  • 3.
    Picur
    1170 pont
SZERKESZTŐ/FORDÍTÓ TOPLISTA
  • 1.
    Brigi
    10610 pont
  • 2.
    amoni
    6190 pont
  • 3.
    lapishun
    4061 pont

új VLIVE videók

Csatorna: V WEB DRAMA

Csatorna: TWICE

Hozzászólások